Gyűjtőúton Erdélyben
Horsa István kisgyerekkorában kezdett népzenét tanulni Csoóri Sándortól és Lányi Györgytől az Óbudai Népzenei Iskolában. Később mesterei ösztönzésére erdélyi gyűjtőutakon vett részt, ahol még együtt muzsikálhatott Mezőség és Kalotaszeg falusi muzsikusaival.
Ugyan úgy tanult zenélni, ahogyan a magyar népzene mindig is átöröklődött, hallás és megfigyelés útján. Először a kísérő hangszereken ( kontra, cselló, bőgő ) játszott és később belső ösztönzése kezdett hegedülni.
Ádám „Icsán” Sándorral
Bemutatkozó kisfilmek
Hitvallása, hogy ezt az egészen speciális falusi népzenét, nem lehet a klasszikus zene bevett módszereivel átörökíteni, sokkal hatékonyabb a falusi zenészek által is alkalmazott, mintakövetésen alapuló, zene, tánc és kultúra komplex tanításának metódusa.
Horsa István
Havay Viktória és az Ördöngös Népzenetanoda
Értékmentő munkájának elismeréseként 2016-ban megyei Príma-díjban és Halmos Béla-vándordíjban részesült.
Kalotaszegi muzsika a Príma-díj átadó ünnepségen
Halmos Béla emlékére rendezett koncert záró száma 2017. májusában, a Fonó Budai Zeneházban
Az Ördöngös Népzenetanoda cégére
2010-ben alapította meg Komáromban az Ördöngös Népzenetanodát (www.nepzenetanoda.hu), ahol kortól és zenei előképzettségtől függetlenül bárki belekóstolhat ebbe az ősi zenei kultúrába.
Értékmentő munkájának elismeréseként 2016-ban megyei Príma-díjban és Halmos Béla-vándordíjban részesült.
Sok éves tanítási tapasztalat alapján jött rá, hogy mi volt a titka a falusi bandák tökéletességének. Általában a muzsikus apa tanította be gyerekeit a zenélés ősi fortélyaira, közösen rakták össze a zene minden apró részletét. Évtizedeken át muzsikáltak ugyanabban a felállásban, ami páratlanul összecsiszolt zenei lüktetést és harmonizálást hozott létre. Horsa István a falusi bandák mintájára 2014 alapította meg saját együttesét a zenetanoda két ifjú muzsikusával Vörös Mátéval és Joó Bencével, akik kontrán és bőgőn kísérik tanárukat.
Vörös Máté kiskorától kezdve szeretett volna a magyar népzene közelébe kerülni. Kezdetben a helyi néptáncegyüttesben táncolt, emellet klasszikus gitárt tanult. Tánc közben figyelt fel a kontra harmonizálására, ami nagyon megtetszett neki. Évekkel később húga kezdett először népi hegedűt tanulni az Ördöngös Népzenetanodában, majd Máté is követte őt. Itt talált rá arra a fajta tanulási módra, amely legközelebb állt hozzá.
Népzene Tanoda
Idővel teljesen magával ragadta a kontra és bőgő együtt lüktetése. 2010 óta játszik három húros kontrán, főleg különböző mezőségi zenéket, amelyek autentikus formában szólalnak meg előadásában.
Joó Bence 10 éves korában került az Ördöngös Népzenetanodába, ahol először ütőgardonon tanult, később fő hangszere a nagybőgő lett. Ezt megelőzte már néhány év klasszikus zenei tanulmány amelynek során dob tanára is egészen rendkívüli tehetségként jellemezte Bencét. Kivételes képessége és szorgalma a népzenében teljesedett ki, széki és ördöngösfüzesi bőgőzése úgy szól, akárcsak a régi mesterekkel készített felvételeken.
Vörös Máté és Joó Bence
Havay Viktória és a Horsa Banda ördöngösfüzesi muzsikát játszik
Havay Viktória és “Sámán”
A banda állandó énekes Havay Viktória, etnográfus, a Népművészet Ifjú Mestere. A budapesti táncházmozgalom révén kisgyermekként találkozott először a népzenével és néptánccal, amikbe azonnal beleszeretett. Mesterével Hideg Annával 1998 óta, az Egyszólam együttes váraljai nyári tábora óta ismerik egymást. Anna néni különleges személyiségének és gyönyörű dalainak megismerése az ördöngösfüzesi énekhagyomány mélyreható kitanulására inspirálta.
Havay Viktória és Horsa István
Hideg Anna páratlan emlékezőtehetsége, birtokolt énekrepertoárja és variációskészsége, soha véget nem érő tanulása az élő példakép számára. Korábban a Csürrentő, Tallabille és Fiastyúk zenekarokban énekelt. Egyedi énekhangjával különösen a mezőségi és a moldvai csángó énekek autentikus tolmácsolója.
Hideg Anna páratlan emlékezőtehetsége, birtokolt énekrepertoárja és variációskészsége, soha véget nem érő tanulása az élő példakép számára.
Havay Viktória és a Horsa Banda visai zenét játszik
Korábban a Csürrentő, Tallabille és Fiastyúk zenekarokban énekelt. Egyedi énekhangjával különösen a mezőségi és a moldvai csángó énekek autentikus tolmácsolója.
Havay Viktória és a Horsa Banda
A Horsa Banda elsősorban táncházi és koncert zenekar, feldolgozásokat nem játszik. A zenekar tagjai úgy gondolják, hogy ez az évszázadokon keresztül letisztul zene tökéletes, így értelmetlen, hogy a mai kor rohanó embere változtasson rajta. Műsoraikban főleg autentikus mezőségi, kalotaszegi és gyimesi muzsikát játszanak, amelyekben gyakran fellépnek zenész barátaik
Kalotaszegi muzsika Éri Mártonnal és Pénzes Gézával
Erdélyben, Mezőségen él a Szamosújvártól néhány kilométerre fekvő Ördöngösfüzesen. Egyike a ma élő utolsó nagy erdélyi nótafáknak. Népi hagyományok iránti érdeklődése már kislány korától elindult, így gyűjtötte magába a falu dalait, szokásait, meséit, hiedelmeit, melyeket idős korára kiadványok egész sora formájában adott át az utókornak.
Hideg Anna néniről készült portréfilm
Számtalan film és cd szereplője, népzenei fesztiválok állandó résztvevője. Önéletrajzát, archív fényképeit és több mint 500 dalát tartalmazó személyi monográfiája “Annus néni daloskönyve” címmel jelent meg az Ördöngös Népzenetanoda gondozásában. Meséiből két könyv is napvilágot látott ( Magyar Zoltán: Tetűbőr belezna. Ördöngösfüzesi népmesék. Marosvásárhely, Mentor Kiadó, 2007., Magyar Zoltán-Vida Erika: Ördöngösfüzesi népmesék, Marosvásárhely, Mentor Kiadó, 2009.). Énekes és mesemondó tudásáért 2010-ben kapta meg a Népművészet Mestere címet.
Jékely Gáspár író, költő családban látta meg a napvilágot. Dédapja Áprily Lajos költő, nagyapja Jékely Zoltán író, költő, műfordító. Érdeklődése kiskorától fogva természetszerűen a művészetek irányába terelődött. Szülei Sebő Ferenc évfolyamtársai voltak az egyetemen, így már gyerekkorában kapcsolatba került a népzenével. Ének-zenei általános iskolába járt, középiskolás korában hallott először eredeti erdélyi népzenét.
Jékely Gáspár „Pikó”
Annus néni, Pikó és Pityu
Az Óbudai Népzenei Iskolában tanult hegedülni Csoóri Sándortól. Osztálytársával Szitkai Zsolttal és zenész barátaival, Horsa Istvánnal és Éri Mártonnal megalapították a Pikó és bandáját, amelyben később Pénzes Géza és Mester László “Pintyő” is muzsikált. Nagy sikerrel fogadta a táncházas közönség Ördöngösfüzesi zene ( Fonó Records, Budapest, 2000 ) című lemezüket, amelyet Hideg Annával készítettek el.
Kalotaszegi népzene (Folkeurópa Kiadó, Budapest, 2008 ) című albumukon különböző kalotaszegi bandák hangzásvilágát mutatták be Szalóki Ági és Hajdú Kinga közreműködésével.
Részlet a kalotaszegi lemezfelvétel próbáiból
Horsa Borbála
A zenekar állandó közreműködője a 8 éves Horsa Borbála, aki másfél évesen állt be először csellójával és apró vonójával a bandába bőgőzni. Nagyon korán megtanult ütőgardonon játszani. Édesanyja segítségével pedig Annus néni énekeit is szorgalmasan tanulja. Az Ördöngölő című albumon Borcsi énekével a katonadalok, így három generáció előadásában szólalnak meg.
Gyakorlás a Folksuliban Csoóri Sándorral
A muzsikusok különböző zenei formációkkal már számos cd-n szerepeltek. Első közös albumuk az Ördöngölő.
Az Ördöngölő című kiadvány borítója
A dupla cd-n ördöngösfüzesi magyar és román zenei különlegességek hallhatóak Hideg Anna, Havay Viktória, Jékely Gáspár "Pikó" és a Horsa Banda közreműködésével.
Zenekari fotózás a lemezre
Az albummal a Kossuth rádió Népzene határok nélkül című műsora ( szerkesztő Éri Péter és Vasváry Annamária ) is foglalkozott, amely itt hallgatható meg: